Tettye Pécs

Pécs városának északi részén a Mecsek lábánál található Tettye, amely ma már településrészként kapcsolódik Pécshez és a város egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Nem véletlenül annyira kedvelt ez a vidék, hiszen a festői szépségű Tettye a csodálatos parkjával, romjaival, barlangjaival és az arborétumával, magával ragad és pozitívan hat minden érzékszervünkre.

A Tettye-völgy érdekes felszíne a több száz éven keresztül folytatott bányászatnak köszönhetően alakult ki, az innen kibányászott kőanyagokat használták Pécs építésére. A tájon keresztül folyik egy bővizű patak a Tettye patak, amely környékét „Malomszeg”-nek valamint „Malomséd”-nek hívták, ugyanis hajdanán a patakmentén vízimalmok, vízenergiával működő gabonaőrlő-, papír-, lőpormalmok és a tímárok malmai működtek. Tettye Mindenszentek temploma Pécs egyik legrégebbi építménye a Székesegyház mellett, hiszen a templom a 12. században épült. Történelmi jelentőségű templom, hiszen a török hódoltság idején ez a templom maradt meg Pécs egyedüli keresztény templomaként. 

Tettye közel négy és fél hektáron elterülő parkja ma kellemes, nyugodt kikapcsolódási lehetőséget nyújt a városlakóinak és a látogatóinak, rendszeresen nyújt színteret városi rendezvényeknek is, úgy, mint a népszerű Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) előadásainak is. A park területén a hegyoldalban áll a 16. század elején épült Szathmáry György pécsi püspök villájának romos maradványa, amely hajdan neoreneszánsz stílusú nyaralókastély volt. A tettyei park néhai kastélyának romjai között szabadtéri színpadon rendezik meg nyaranta a város egyes kulturális eseményeit, a színpadhoz 250 férőhelyes nézőteret is biztosítanak. A parkban több igen szép műalkotás is helyet kapott, úgy mint Lantos Ferenc festőművész zománc képsora, amely 1970-ben készült el, valamint Török János keramikus pirogránit szökőkútja.

Tettye vidéke nem mindig tartozott hazánk kedvelt kirándulóhelyei közé, sőt mitöbb szegényes és népszerűtlen időket is megéltek itt ezen vidék polgárai. Azonban az 1900-as évek elején egy pécsi lakosnak, Reéh Györgynek köszönhetően a megindult Tettye, azon belül is a Tettyei barlang népszerűsítése.

1906. június 11-én megnyílt az akkor „Pokol kapuja”-ként emlegetett turista látványosság, amely mint egy sárkánybarlang a látogatók ijesztgetését, megtréfálását szolgálta. A Pokol kapuja barlangot színes sárkányok, őslények uralták, akinek a „kaszás” volt a gondozójuk, azért lett sárkány lakta a barlang, mert a karsztos kőzetben zúduló víz félelmetes zajokat keltett. Ezt a látványosságot a 1920-as években felszámolták, és a barlang nyílásait lezárták. 2005-ben kezdtek el dolgozni a Tettyei Mésztufa-barlang felújításán, amelyet 2008. áprilisában át is adtak a nagyközönségnek. Azonban ma már nem a riogatás a cél, hanem, hogy bemutassa ennek a csodás természeti képződménynek a kialakulását és elmesélje a történetét a barlanglakásoktól a sárkányokig. A 200 méter hosszú és 13 Celsius-fokos barlangrendszer a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik bemutatóhelyévé vált, melyet ha végig járunk izgalmas és látványban gazdag kiállítások anyagával ismerkedhetünk meg. Megtudhatunk minden fontos információt a lyukacsos szerkezetű mésztufáról, amely kőzetből állnak a barlang falai és Tettye völgyének felszínének nagy részét is ez adja.

A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program részeként a Közterek és parkok újjászületése projekt részeként Pécs-Tettye városrész jelentős része megújulhatott, megszépülhetett. A megújult Tettye park átadására 2009. november 25-én kerül sor ünnepélyes keretek között. A park sétányai burkolatot kaptak és biztosították rajtuk az akadálymentes közlekedést. A romoktól déli irányba lett kialakítva a park új központja, sok kényelmes paddal, vízjátékos medencékkel. A gyerekek örömére új játszótér épült és mindenki örömére nyilvános illemhellyel és parkolóval is ellátták a parkot.