Pécs óvárosának szívéből kiemelkedik négy jellegzetes és igen méretes torony, ezek a karakteres 60 méteres tornyok a Székesegyház négy sarkának monumentális díszei.
A város arculatát meghatározó dóm eredete egészen a római birodalom korába visszanyúlik.
A pécsi székesegyház története
Az altemplom alapjait minden bizonnyal a 4. század vége felé rakták le, majd a 8. és 9. században ezeket nyugati irányban megnagyobbították így jött létre a két nyugati fekvésű tornya. A románkori dómban, 1604-ben tűzvész pusztított, majd László király uralkodásának első felében elkezdték az új székesegyház építését, amely a kor egyik legnagyobb építészeti akciója volt. A hosszú ideig tartó építési és díszítési munkálatok átnyúltak egészen a 12. századba. Az újabb két tornyát a középkorban építették hozzá, majd később a gótikus stílusú kápolnái is ki lettek alakítva. A törökök hódoltsága alatt (1543-1686) a székesegyházban bekövetkezett károkat később különféle stílusokkal próbálták helyreállítani. Majd 1807-ben Pollack Mihály építész tervei alapján klasszicista, csúcsíves főhomlokzatot kapva kezdett újjáépülni, ezen a homlokzaton sorakoztak tizenketten Barlalits Mihály apostolszobrai
A pécsi bazilikának is nevezett székesegyház a ma látható formáját 1882 és 1891 között egy igen jelentős átépítés következtében kapta meg. Ennek az átépítésnek a célja, hogy a székesegyház visszanyerje a középkori formáját és román stílusát, közben az átalakítások során a templom berendezését kiárusították, így sajnos jelentős értékes barokk stílusú, ma már műkincsnek számítandó bútor veszett kárba.
A mai dóm külseje
Ma a templom déli homlokzatára az 1968-ban készített 12 apostolt helyezték ki, melyeket Antal Károly alkotta újra. A templom déli főbejárata felett láthatjuk Magyarország védőszentjének a domborművét, melyen Szűz Mária előtt hódolnak a magyar szentek, a szép dombormű Kis György szobrászművész munkája. A bejárat másik három és fél tonnás nevezetes látnivalója a bronz Millenniumi Kapu, amely Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész alkotása és 2000-ben lett felszentelve.
A székesegyház belsőterének díszei
A mai hatalmas 70 méter hosszúságú és 22 méter szélességű templom belsőterébe lépve egy diadalív révén megosztott teret láthatunk. A szentélyben az Ószövetség jeleneteit ábrázolják a falfestmények, míg a hajó ezt kísérő részében az Újszövetség főbb mozzanatait láthatjuk. A templom mellékhajóinak a freskói Szent Péter és Pál apostol életéből mutatnak részleteket. A mennyezet szemet gyönyörködtető 4x4 méteres 13 részből álló kazettasora Keresztelő Szent Jánost és a 12 apostolt ábrázolja, majd a többi kazetta a keresztény vallás mind az 54 szentjét megmutatja.
Az orgona és a harangok
A pécsi dóm orgonáját a volt pécsi jó hírnévnek örvendő Angster orgonagyárban készítették 1887-ben. 2008-ban lett a hangszer felújítva, amely korszerűsítés által megszületett a nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb mechanikus gördíthető templomi orgona. Az orgona új digitális játszóasztalt és vezérlő elektronikát kapott.
A monumentális székesegyház nyugati tornyából felkonduló Péter apostol után elnevezett harang 1819-ben készült, hazánk nyolcadik legnagyobb templomi harangjaként. A többi harangjai Mária, Pál és Ferenc után lettek elnevezve.
A pécsi székesegyház altemploma
A dóm legrégebbi része a szentély alatti 25 méter hosszú és 21 méter széles altemplom. Az öt hajós kegyhely sokszínű díszítettsége, megvilágítása és oszlopai különös hangulatot teremtenek. Az altemplomban található egy arannyal gazdagon díszített emlékhely egy mellszoborral, amely Dulánszky Nándor pécsi püspököt ábrázolja. Dulánszky püspöknek köszönhető a székesegyház 1800-as években folytatott nagyhorderejű felújítások megvalósítása. A püspök portréját Kis György szobrászművész alkotta carrarai márványból.
Az altemplom kegyhelyének lépcsőinél található piros és arany domborművek eredetijét a 11. század körül Zala György szobrász készítette, a ma látható alkotások ennek a másolatai.
Az altemplomban, 1991-ben találtak egy koporsót, melyről hosszas kutatások után és az eredmény hitelességét bizonyítva kiderült, hogy Janus Pannonius (1434-1472) pécsi püspök és költő földi maradványait őrizte. 2008-ban a költőnket ünnepélyes keretek között újratemették és síremlékére a „Mikor a táborban megbetegedett” című verséből véstek fel pár sort. A síremlék felett egy bronzportrét is láthatunk a nagyszerű reneszánsz költőnkről, amely fejszobor egy hatalmas süveggel lett ábrázolva. A süveg is Janus verssoraiból idéz egy részletet.
Kápolnák
A székesegyház oldalkápolnáiba és sekrestyéibe is érdemes betérni, hiszen itt is csodálatos műkincsekben és freskókban lehet gyönyörködni. A Jézus Szíve és a Corpus Christi kápolnában Lotz Károly falfestményeit láthatjuk, míg a Mária és a Szent Mór kápolna falait Székely Bertalan freskói díszítik.
15°
